Az elmúlt évhez hasonlóan, az idén is beneveztük a legnagyobbakból és edzőikből alakított csapatunkat a tavalyról jól ismert budapesti felnőttbajnokságba. Novembertől mostanáig tartottak a küzdelmek minden vasárnap, megéltünk mindent, amit csak lehetett: játszottunk káprázatosan, volt, hogy épp csak kiállni tudtunk, és szenvedtünk megsemmisítő vereséget is. Öröm volt nézni edzőink tudását: Szilárd elképesztő teherbírását, vagy leshettük a cseleket, trükköket Botitól, és bizton számíthattunk Ádám gólképességére. Szerencsére az U21-es csapat tagjai nem érték be a nézelődéssel, hétről-hétre jobb teljesítményt nyújtva, rengeteget fejlődtek a közös játékok során.

A döcögve induló szezon miatt, csapatunk idén is a II. osztályba került besorolásra a selejtezőket követően. Az itt nyújtott remek játéknak köszönhetően (az utolsó fordulókban már helyenként komoly nézőközönség buzdította a mieinket) , csapatunk az utolsó játéknapra az érem megszerzésének reményével léphetett pályára. Sőt, a meccs előtt az is kiderült, hogy egy számunkra szerencsés eredménynek köszönhetően, amennyiben az utolsó két meccsünket megnyerjük, és legalább 6(!) góllal javítjuk a gólkülönbségünket, akkor a dobogó második foka is elérhető!

Nem csoda hát, hogy óriási elánnak kezdte a mérkőzést a Kriskó T. – Bence, K. Gergő – Lada, Ádám összetételű sor. Nagy csata folyt a pályán, igyekeztünk kihasználni a sok cserénkből adódó erőfölényünket, így két gyors cserét követően (Máté és Hoci érkezett), sikerült is vezetést szereznünk. A félidő felénél komplett sor csere következett, a L. Bence, Laci – Zsiga, Boti sorunk újra fokozta a tempót, aminek meg is lett az eredménye, Boti góljával már 2:0 ide. Sajnos nem örülhettünk sokáig, egy könnyelmű megoldásnak köszönhetően szépített az ellenfél. Innen azonban már nem volt megállás, hamar elléptünk 2 majd 3 góllal is. Itt ugyan kissé megtorpant a csapat, ellenfelünk pedig ezt megérezve, egy utolsó rohamot indított a meccs megfordításáért. Csaknem sikerült nekik, 5-4-es állásnál azonban, egy újabb sor cserét követően, a friss erőnek már nem tudtak ellenállni, így a meccs végén már kifejezetten a – számunkra nagyon fontos – gólkülönbség növelése volt a célunk (9-4 lett a vége).

A jól sikerült első meccsnek köszönhetően, egy – papíron – könnyebb ellenfél ellen már csak a győzelemre kellett koncentrálni. Talán ezt túlságosan is elhittük, mert elég hamar hátrányba kerültünk a meccsen (0-1). Nagyon nehezen sikerült felpörögni, és újra lendületbe hozni a gépezetet, így az egyenlítést követően (1-1), újra ellenfelünknél volt az előny (2-1). Újabb és újabb cserék-rohamok váltogatták egymást, ami lassan-lassan azért elfárasztotta az ellent. Így az újabb egyenlítésünkre (2-2) már nem érkezett válasz, végre átvettük a meccs irányítását, ami gólokban is megmutatkozott, így a félidőre már 6-3-as vezetéssel vonulhattunk. Úgy éreztük eldőlt a meccs, így a 2. félidőben az addig valamivel kevesebbet játszók kaptak lehetőséget. Növelték is az előnyt Hoci révén (7-3) ezután azonban kicsit bealudtunk, amit a meccset még koránt sem feladó ellenfelünk ki is használt, így öt perccel a vége előtt kettőre olvadt az előny (7-5), nagyon megijednünk azonban már nem kellett, az utolsó gól a miénk volt a meccsen, a 8-5-ös végeredmény pedig azt jelentette, hogy a tavalyi 3. hely után, az idén a 2. helyett sikerült megszereznünk. Ennél is többet ért azonban, hogy az U21-et erősítő srácok együtt játszhattak edzőikkel, ami hihetetlenül hasznosnak bizonyult a fejlődésük szempontjából.

Szép volt fiúk!

A csapat tagjai (akik akár egyszer is pályára léptek a bajnokság során): Forgács Bende (U15), Kriskó Gergő (U16), Ladányi Bendegúz (U16), Lukátsy Máté (U17), Téglásy Zsigmond (U17), Éliás Gergő (U17), Győrffi Attila (U18), Lukátsy Benedek (U18), Kis-Nagy Krisztián (U18), Haraszti László (U18), Kriskó Gergő (U20), Horváth Áron – és a felnőttek: Nagy Szilárd, Nagy Ádám, Keresztesi Botond, Kovács Bence