Nagy örömünkre meghívást kaptunk a Dunakanyar SE által megrendezett Dunakanyar Kupára. Délelőtt – a nagyobbak – az U12-es csapat, délután pedig a tíz év alattiak focizhattak egy színvonalas, nehéz tornán.

U12

A korosztályonként két négyes csoportban lebonyolított tornán az U12-es focisták Visegráddal kezdtek.
A végig kiélezett kűzdelemben közelebb áltunk a győzelemhez, de végül gól nélküli döntetlen született. Már ekkor látszott, hogy elsősorban csatár poszton állunk rosszul, a kapus és a védelem kiválóan tette a dolgát.

Nagykovácsi – Visegrád 0:0

Következett a házigazda.

A Dunakanyar ebben a korosztályban jóval esélyesebbnek számított, de nem vallottunk szégyen és végül egy színvonalas mérkőzésen újra nulla – nulla állt a képzeletbeli eredményjelzőn. Játékosaink ezúttal is megmutatták, hogy helyén van a szívük, nagyot fociztak, de elöl – ezúttal – semmi sem sikerült!

Dunakanyar – Nagykovácsi 0:0

Harmadik mérkőzésünket az addig némi meglepetésre két győzelemmel álló Lőrinc Uniteddel vívtuk. Tudtuk, hogy csak akkor van lehetőség a továbbjutásra, ha nyerünk, ezért a meccs második felétől fokozatosan egyre nagyobb kockázatot vállaltunk. Végül már három csatárral támadtunk, egyetlen védőt Kriszt hátrahagyva, de ezúttal semmi sem jött be.
Mint ahogy az lenni szokott, egy gyors kontrából gólt kaptunk. Volt még hátra 3-4 perc ezért lehoztuk a kapust és csapatkapitányunk Lukátsy Peti állt be hátvédnak és egyben vészkapusnak, sajnos a támadásunkat levédekezték és gyorsan újabb gólt kaptunk, Peti a pontos, erős sarokba tartó lövést nem védhette. Így hiába küzdöttünk hősiesen, végül nem jutottunk tovább és az 5.-6. hely egyikét szereztük meg.

Lőrinc United – Nagykovácsi 2:0

A csapat tagjai voltak: Baranyai Vince – Becze Krisztián, Tóth Bálint, Nagy Marci, Bihari Dávid, Éliás Milán, Kovács Matyi, Selmeczi Matyi, Lukátsy Péter, Kiss Marci

U10

Az U10-es csapat, némi késéssel futott be a Budakalászi Sportcsarnokba. Kiderült az is, hogy Soma valahogy nem ért oda a találkozóra így egyik meghatározó játékosunkat veszítettük el. A betegségek miatt végül a 10 nevezhető játékos helyett mindössze nyolcan, köztük három U9-es korú focistával vettük fel a küzdelmet, az erősebbnek tűnő csoportban.

Az első mérkőzésen a Grund SE várt ránk és a meccs elején jól látszott, hogy kicsit még az öltözőben vagyunk, így hamar vezetést szereztek. Ezután azonban megmutattuk, hogy mi nem áldozati báránynak érkeztünk és sorra alakítottuk ki a helyzeteket. Zsombi egyenlített és egyre jobban kezünkben volt a meccs.
Ihász Beni elfutásai, Láng Márk dinamizmusa, Bencsics Máté élményszámba menő védekezése mellett mindenki próbált maximálisan teljesíteni, jó volt nézni, hogy Ulmann Gergő sem esett kétségbe, pedig neki ez volt élete első tornája, ráadásul ebben a korosztályban először játszott velünk. Helyzetek sokaságát hagytuk ki, a legnagyobb talán az volt, amikor Beni lövése először az egyik, majd a másik kapufára pattant és végül ki a mezőnybe.
A lefújást jelentő síp azt is jelentette, hogy nyertünk egy pontot, de vesztettünk kettőt, mivel jobbak voltunk!

Nagykovácsi – Grund 1-1

 

A második mérkőzést a REAC kettes számú csapatával játszottuk, ám a kettes szám ezúttal nem a tudásukat jelezte.
Mint az a tornán később kiderült, ez bizony valójában a lényegesen erősebb REAC volt.
Végig egyenrangú ellenfelek voltunk, de sajnos szinte minden egyéni hibánkat könyörtelenül büntette az ellenfél és így három nullás sima vereséget szenvedtünk.
Ekkor hiányzott legjobban az a néhány rutinos játékos, akik különböző okok miatt otthon maradtak. A REAC csapatán látszott, hogy szinte semmivel nem lehet kizökkenteni őket, profi módon tették a dolgukat, de nekem végig úgy tűnt, hogy a nálunk focizó srácok színesebb egyéniségek…

REAC II – Nagykovácsi 3-0

 

A REAC elleni vereség miatt egyetlen esélyünk maradt, hogy bejussunk a legjobb négy közé, mégpedig az, hogy megverjük a Dunakanyar gárdáját.

A Dunakanyar házigazdaként, úgy érkezett erre a tornára, hogy hetek óta részt vesz az U11-es MLSZ Futsal bajnokságban és eddig átlagosan 10 gólt lőtt mérkőzésenként.
De ezúttal a mi pillanataink következtek!
A kapuban az U9-es Kosztoványi Andrisnak nem lehetett gólt lőni, Fodor Csanád erre a mérkőzésre jött igazán bele, szépen okosan védekezett és ha kellett felért a támadásokhoz is. Máté és Csanád hiba nélkül focizott, elöl pedig hol Golda Marci, hol Láng Márk, hol pedig Beni tartotta sakkban az ellenfelet. Beni egy szemtelen, szemfüles góllal szerzett vezetést, majd néhány perccel később Márk életerős lövése talált utat az ellenfél hálójába. Jó volt nézni az okos passzokat, labdakihozatalokat, lövéseket. Kijött a sok gyakorlás, igazi összjáték folyt a pályán, nagybetűs FOCIT játszottunk. Nem lenne teljes a kép, ha nem említenénk meg, hogy bizony a házigazda okozott nekünk nehéz perceket, de ilyenkor hősiesen, egymást kisegítve védekeztünk.

Nagykovácsi – Dunakanyar SE 2-0

 

Győzelmünkkel eldőlt, hogy bejutottunk a legjobb négy közé, ahol a csoportunk győztese – a REAC – megnyerte az aranyérmet, mi pedig csoportmásodikként a bronzért játszhattunk.

Az Újpesti Haladás gárdájával mértük össze a tudásunkat és helyenként parádés játékkal, megfontoltan focizva, Golda Marci góljával nyertünk.
Az egy-nullás győzelem azonban könnyen lehetett volna nagyobb arányú is, de például Márta Zsombi szenzációs keresztmozgása után lőtt óriási kapufája vagy több olyan szituáció, ahol egyedül álltunk a kapussal szemben mégsem hozott újabb gólt.
Azonban ezúttal nem búslakodtunk, hiszen a kitűnő szervezéssel lebonyolított erős tornán, a bronz nagyon szépen csillogot a srácok nyakában!

BRONZMÉRKŐZÉS:

Nagykovácsi – Újpesti Haladás 1-0

 

A csapat tagjai voltak: Kosztoványi Andris – Fodor Csanád, Bencsics Máté, Márta Zsombor, Ihász Benedek, Láng Márk, Golda Marci, Ulmann Gergő

 

 

Kriskó L. -Lukátsy Z.